Az apropót mindehhez a Fidesz frakcióvezetőjének a múlt hétvégén tett kijelentései szolgáltatták. Kocsis Máté a Tusványoson tartott pártközi vitán kikérte magának, hogy az ellenzék oroszbarátnak titulálja őket. Mint fogalmazott: az oroszok soha semmi jót nem tettek Magyarországnak, és azért az oroszoktól vásároljuk a gázt, mert Európában Magyarországnak a legnagyobb a kitettsége az energiapiacon, és az oroszoktól lehet legegyszerűbben, legolcsóbban beszerezni – vagyis szerinte nem azért veszünk Oroszországból gázt, mert annyira szeretjük az oroszokat.

Rácz András minapi Facebook-bejegyzésében leszögezni kívánja, hogy az első Fidesz-kormányra mindez 1998 és 2002 között valóban igaz is volt. Mint írja: még nagykövet-hazarendelésre is sor került Koszovó kapcsán, mire a hadrendből 1996 legvégén kivont Szuhoj 22-es támadó repülőgépeket aztán végérvényesen repülésképtelenné tették a folyadékok leengedésével, hogy csökkentsék a haditechnikai függést az oroszoktól.

– Sőt, még 2002 és 2009 között is ez volt a helyzet: emlékezhetünk Orbán "Putyin pincsijei" megjegyzésére az akkori kormányról 2007-ből ("Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei"), az igencsak emelt hangú, nyilvános vitájára Igor Szavolszkij akkori budapesti orosz nagykövettel – tekint vissza Rácz András, aki az orbáni külpolitikában beálló változást 2009 novemberére datálja, amikor is a közeledő választásokon biztos győztesnek tűnő Orbán Viktor az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország párt kongresszusán tett látogatást Szentpéterváron. Ugyanekkor – emlékeztet a szakértő – egy Putyinnal tartott négyszemközti találkozót is bonyolított a Fidesz elnöke.

„Soha nem jelent meg nyilvánosan semmi abból, ami ezen a találkozón elhangzott. Nyilvános forrásokból csak annyi rekonstruálható, hogy ettől kezdve datálható Orbán orosz irányú fordulata. 2009 novembere után Orbánnak egyetlen, Putyinnal szemben kritikus megnyilvánulása sem volt. Ez a Moszkvával szemben igencsak megengedő új álláspont radikális fordulat volt a politikai karrierje első 20+ évéhez képest”

– olvasható Rácz András bejegyzésében.

Majd felidézi a miniszterelnök-várományos néhány nappal későbbi MTV-s interjúját, ahol Betlen János egyebek mellett arról faggatta, miről sikerült az orosz elnökkel megállapodnia annak fényében, hogy kiutazása előtt azt mondta, hogy hazánknak húsz év alatt el kell érnie az energiafüggetlenséget. Orbán ekkor a diverzifikálás és a fosszilis energiahordozók részarányának csökkentése kapcsán kilátásba helyezte, hogy a Paksra tervezett új nukleáris blokk megépítésébe be kell majd vonni az oroszokat. 

Rácz szerint a kormányzásra készülő Orbán Viktor lényegében odaígérte az új paksi blokk(ok) építését az oroszoknak, több mint négy évvel azelőtt, hogy az erről szóló szerződést ténylegesen megkötötték volna 2014 legelején.

„Igazat mondott egyébként: a Roszatom lett a beszállító végül. De érdemes visszaemlékezni arra is, hogy hogyan: hosszú ideig mentek a 2010-es évek elején a tárgyalások különböző lehetséges beszállítókkal különféle lehetőségekről, konstrukciókról, és hogy majd milyen legyen az új blokkok építéséről szóló tender”

– fogalmaz posztjában az Oroszország-szakértő, hozzátéve: végül nem lett semmiféle tender, hanem a kormány egyszerűen bejelentette, hogy az oroszok fogják építeni az erőművet. 

Rácz András szerint az az érv, miszerint azért kellett az oroszok mellett dönteni, mert csak ők adtak hitelt is az építéshez, azért sántított, mert tender hiányában ki sem derült, hogy bárki más tudott-e volna hitelkonstrukciót is ajánlani.

(Az Oroszország-szakértő Facebook-oldalát folyamatosan nyomon követjük. Amennyiben ígéretének megfelelően további posztokat rak ki a témában, portálunk közölni fogja.)