Ugrás a tartalomra

Az önmagunk legjobbjává válás útja

Gallai Judit
Utoljára módosítva
2023. január 22. vasárnap 09:54
Hogyan legyek önmagam legjobbja, avagy miért fontos az önismeret? Hogyan és miért erősítsük az öntudatot?

A reális önismeret erőt ad arra, hogy eredményeinket növeljük, hiszen tisztában vagyunk azzal, mire vágyunk és azt milyen úton módon tudjuk elérni. Ha mégis elakadnánk, tudjuk, kitől kérhetünk segítséget. Lehetőséget kapunk általa, hogy döntéseinket könnyebb szívvel, tudatosabban hozzuk meg. Mi több, nem újdonság az sem, hogy bár a döntésünk adott pillanatban mindig helyénvalónak tűnik, előfordulhat az is, súlyos következményekkel jár. A felelősséget mindig vállaljuk, és nem hárítjuk át másra. Az önismeret bugyrait járva lehetőségünk adódik arra is, hogy megtanuljuk a folyamatokat több szempontból megvizsgálni, megérteni, vagy épp elfogadni. Egy idő után a feltételezések is kikerülnek a mindennapjainkból, így a stressz, mint nehezített pálya is csökken bennünk.

Az önismeret hiánya sokféle módon jelenhet hátrányt életünk minden területén. Hányszor hallottuk már félfüllel, amint egy szülő rámordul csemetéjére: ne sírj, ez katonadolog. Ezáltal tanulják meg sokan, hogy ne mutassák ki az érzelmeiket, próbálják meg azokat elnyomni, hiszen ami negatív, az semmiképpen nem jó nekünk, ezért ne is foglalkozzunk vele. Semmi esetre se mutassuk ki. Abban az esetben azonban, amikor a düh, a harag, a félelem vagy a lemondás egyre fojtogatóbban befelé helyez nyomást ránk, jönnek a betegségek – más esetben pedig mások hibáztatásává, zaklatásává, lebecsülésévé fajulhat.

Hogyan indulhatunk el az úton, amit oly sokan emlegetnek? Először is képzeljük magunkat olyannak, amilyenek valóban lenni szeretnénk. Az általunk elképzelt ideális én hűen tükrözi reményeinket, törekvéseinket, vágyainkat, és megmutatja azokat a képességeket, eredményeket, melyeknek birtokában szeretnénk lenni. Amikor tudatosítjuk erősségeinket, amiben igazán jók vagyunk és közben szem előtt tartjuk önmagunk legjobb verzióját, akkor valóban abba az irányba fogunk elindulni, és meg is tudjuk tartani ezt az irányt. Jöjjön bármilyen akadály vagy kisebb kudarcok, nem a buktatóra fókuszálunk ekkor már, hanem a megoldást keressük.

Az önismeret kapcsán fontos megemlítünk még az önreflexiót. Ekkor elkerüljük a miért kérdéseket, hiszen az inkább gondolkodásra és feltételezésekre ösztönöz bennünket. Kifizetődőbb, ha azokra az érzelmekre figyelünk és reflektálunk, melyek kísérték a történéseket. Milyen volt például a légkör adott helyzetben, az milyen testérzetet okozott, vagy felidézzük, mikor éreztünk hasonlóan. Amikor így teszünk, akkor az eseményeket és történéseket tulajdonképpen az önismeret segítségével vizsgáljuk meg, és ezáltal ismerünk fel olyan régi, már beidegződött viselkedésmintákat, melyek nem előrevittek bennünket, sokkal inkább feltartottak. Ha még szavakba is tudjuk önteni, nagyobb valószínűséggel hozunk hamarosan újra előforduló, hasonló helyzetekben már más döntést, és vesz egészen más irányt az életünk.

Az előbb említett érzések felismerése, megnevezése alapvető fontosságú, hiszen ez teszi lehetővé számunkra azt, hogy tárgyilagosabban értékeljük mindazt, ami velünk történik. Ehhez hozzásegíthet a naplózás, amikor az írás során már arra fókuszálunk, mi történt velünk, az milyen érzéseket hozott felszínre. A felismert minták ráébresztenek bennünket arra, mi szolgálja a fejlődésünket, és melyek hátráltatnak. Leírhatjuk benne mindazt, amit jól csináltunk, a kihívásokat, melyekkel adott napon szembenéztünk, és azt is, visszagondolva hogyan reagáltunk volna másként. Egy másik érdekes feladat az éberség gyakorlása, ami segít tudatában lenni a történéseknek nemcsak az elménkben, hanem a testünkben és közvetlen környezetünkben is. Sokan idegenkednek a meditációtól. Ha így van, kezdhetjük a mélylégzéssel vagy egyszerűen berendezve a teret, egy olyan csöndes sarok létrehozásával, ahol szívesen olvasunk, festünk vagy csak üldögélünk, és figyeljük a vonuló felhőket.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!