Ugrás a tartalomra

A magyar háztartások megtakarításainak nagy része teljesen védtelen az inflációval szemben

minap.hu
Utoljára módosítva
2022. december 03. szombat 11:29
Ők csak idén 3000 milliárdot buknak - derül ki a Blochamps Capital közleményéből. Eszerint felülvizsgálatra szorulhat a megtakarítás szó klasszikus pénzügyi definíciója is...

Miközben a vagyonosok egyre gazdagabbak, az alsóbb jövedelmi osztályok képviselőinek kasszája rendkívül sérülékeny ilyen magas inflációs környezetben. Jelenleg a hazai háztartások alig tizedénél lehet valós megtakarítási képességről beszélni, ezért felül kellene vizsgálni a megtakarításokkal kapcsolatos statisztikákat - véli Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője. Becsléseik szerint idén év végére a hazai vagyonos réteg összvagyona eléri a 8600 milliárd forintot, és jövőre újabb ezermilliárddal nő majd.

A Blochamps Capital korábban is mélységeiben vizsgálta a hiperszegmentált befektetői célcsoportokat: a női vagyonos réteg pénzügyeiről 2020-ban tették közzé első, idehaza szintén hiánypótló kutatásukat, a Women Finance-t. A munka intenzív szakmai visszhangot keltett. A tanulmány komplex nemzetközi adatokkal, felmérésekkel szolgál a női vagyonosok befektetői kockázatkezelési és pénzügyi pszichológiai jellemzőről, valamint hiánypótló infografika- és adatábra készlet segítségével enged betekintést a hazai vagyonos hölgyek befektetési és szolgáltatási igényeibe. A Blochamps Capital évről évre elkészíti a hagyományos Éves Privátbanki és Vagyonkezelési Összefoglaló Tanulmányát, valamint 2010-2021 között évente publikálja „A Magyarországi Vagyonkezelési és Privátbanki Piac Éves Állapotfelmérő Tanulmányt” is. Az ezeket tartalmazó Enciklopédia gyűjtemény jelenleg 11 kötetet tartalmaz, historikus összefoglaló adattáblákkal, nemzetközi és hazai szakmai elemzésekkel több, mint 2700 (!) oldalon. A kollekciót azzal a céllal állították össze, hogy a gazdasági szféra minden szereplője számára elérhetővé és kutathatóvá tegyék a vagyonkezelési trendek mögötti mélyebb összefüggéseket, adatbázisokat, valamint a hazai vagyonosok pénzügyi szokásainak motivációit, pszichológiáját, azok elemzéseit.

Minden jel és számadat azt mutatja, hogy miután 2022 januárjában újabb történelmi csúcsot döntött Magyarországon a lakosság nettó pénzügyi vagyona, folytatódott a legfelső vagyoni réteg 2010 óta tartó gazdagodása is. Igaz, a lakossági vagyont láthatóan megtépázta az infláció, de 2022 végére a privátbanki és az affluens szegmensekben (a 30 millió forint feletti megtakarítással rendelkező ügyfelek) kezelt vagyon összértéke várhatóan megközelíti a 8600 milliárd forintot a Blochamps Capital becslései szerint. Jövőre pedig a piacok stabilizálódásával újabb ezermilliárddal nőhet ez a vagyontömeg.

Példátlan tempót diktálnak a gazdagok

A pénzügyi monitoring és business intelligence cég prognózisa szerint 2024 végére eléri az 5 ezret azon magyarok száma, akik legalább egymilliárd forint fölött rendelkeznek. A hazai dollármilliárdosok száma addigra minimum hétre nő, a 300 millió forintnál gazdagabbaké pedig 25 ezerre.

Mind a leggazdagabbak aktuális vagyonának mérete, mind pedig a vagyonfelhalmozás történelmileg példátlan tempójú jelenleg Magyarországon. Ez a bővülési intenzitás egyébként nemzetközi szinten is megfigyelhető: globális méretekben a társadalom legtehetősebb 3-5%-ának tagjai sokkal gyorsabban gazdagodnak az elmúlt évtizedben, mint az őket követő 2-3 vagyondecilis, míg az alsó 6-7 tized vagyoni helyzete gyakorlatilag maximum stagnál. Sőt, a jelenlegi inflációs környezetben minél kisebb vagyonnal rendelkezik valaki, annál jobban ki van téve az elszegényedés veszélyének - Magyarországon legalábbis biztosan. Ez az összefüggés ugyanakkor nem feltétlenül magától értetődő. Lehetne másként is.

Védtelen milliók nemlétező megtakarításokkal

“Az MNB statisztikáiból például az derül ki, hogy a háztartások több mint 80 százalékának gyakorlatilag nincs olyan megtakarítása, ami alkalmas lenne öngondoskodási célokat betölteni. Ráadásul ezek a jelenlegi inflációs helyzetben erősen reálhozam-sérülékeny eszközökben vannak - készpénzben, betétben, folyószámlán -, azaz ezeken keresztül az emberek folyamatosan veszítenek a vagyonukból. A magyar háztartások döntő többsége nem csak a fogyasztásán keresztül teljesen védtelen az inflációval szemben, hanem a rendelkezésre álló klasszikus pénzügyi eszközök révén is” - véli Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

Szerinte mindent figyelembe véve az érintettek az idei kamatszintek mellett évente 3000 milliárd forint körüli összeget buknak azon, hogy nincs befektetve a pénzük. Ez a magyar GDP több, mint 4%-a vagy a blokkolás alatt álló EU-pénzek nagyságrendje.Karagich István szerint téves értelmezésekre adnak alapot a jelenleg használt megtakarítási statisztikák is.

“Ebben az inflációs környezetben felül kellene vizsgálni a "megtakarítás" szó korábbi tankönyvi értelmezését, mert már lehetetlen per definitio használni. A háztartások összkeresetéhez és a fogyasztásához kellene igazítani a megtakarítási képességre vonatkozó mutatókat, ha valós képet szeretnénk kapni. Technikailag megtakarítónak számíthatunk egy háztartást, ha 600 ezer forintos bevétel mellett babakötvénnyel és havi 20 ezer forint élet- vagy nyugdíjbiztosítási befizetéssel rendelkezik. A gyakorlatban azonban belátható, hogy ők egyáltalán nem valós megtakarítók. Akinek csupán egyetlen havi “túlélésre” elegendő pénze van, de még akinek 3 havi is, azt a gyakorlatban nem érdemes megtakarítással rendelkezőként számításba vennünk - maximum „némi tartalékkal rendelkezőnek” tekinthetjük. Annál is inkább, hiszen az MNB adatai szerint hiába a hatalmas bruttó megtakarítási állomány, a lakosság egészének nettó megtakarítási állománya kijózanító, hiszen hatalmasra nőtt hitelállomány áll szemben a megtakarítási tömeg növekedésével” - mutat rá Karagich István.

„Mi a különbség aközött hogy valaki rendelkezik megtakarítással és aközött, hogy állandó megtakarító? És az állandó megtakarítók között mekkora hányad képes a megtakarítása hozamával, illetve a megtakarítási célú havi befizetésével öngondoskodási funkciókat táplálni? Nézzük a számokat! A hivatalos megtakarítási (betét, állampapír, életbiztosítás, nyugdíjpénztár, részvény, befektetési jegy) statisztikák szerint a lakosság 75 százalékának volna bármilyen megtakarítása, ha mindenkinek csak egy valamiben lenne megtakarítása. Ám a gyakorlatban, ha racionálisan feltételezzük, hogy akinek bármilye van, annak jellemzően minimum 3-4 eszközben van elosztva, úgy már csak 25 százalék a megtakarítással rendelkező lakosság aránya. Ha a havi 50 ezer forint alatti nyugdíjbefizetéseket, életbiztosítási befizetéseket és a babakötvény megtakarításokat kivesszük, akkor már csak a lakosság alig 10 százalékáról beszélünk, s ez a szám a havi rendszeres megtakarításokat reálértéken is birtokló polgártársainkra vetítve szerintünk már csak cca 5%.” – mondja Karagich.

Szerinte most ősszel egy havi 600-800 ezer forintos jövedelemmel rendelkező család a valóságban abban az esetben számíthatna öngondoskodási szemszögből már éppenhogy megtakarítónak, ha megtakarításainak havi hozama és havi megtakarítási befizetéseinek együttes mértéke elérné a minimum 100-150 ezer forintos nagyságrendet. Az MNB legutolsó vagyoncenzus adataiból olvasva, melyek a mostanihoz képest sokkal kedvezőbb megtakarítási/befektetési környezetben mérték a hazai lakosság vagyoni állapotát 2020 végén, világosan következtethető tehát, hogy a hazai háztartások alig tizedénél lehet a jelenlegi inflációs környezetben bármilyen megtakarítási képességről beszélni.

Véget ért, de újra eljön az aranykor

Magyarországon a pénzügyi eszközök összértékének 62 százaléka a leggazdagabbak tulajdonában van. Jelenleg ez a körülbelül 400 ezer háztartás birtokolja a teljes lakossági vagyon 48,5 százalékát. A privátbanki szolgáltatók ennek megfelelően dúskálnak az ügyfelekben - igaz, a feladatokban is.

A bankok ugyanis sokáig nem fektettek elegendő energiát abba, hogy kellően szofisztikált értékajánlatokat tegyenek, és mélységeiben megismerjék ügyfeleik vagy potenciális ügyfeleik szokásait, lehetőségeit. Ez a hiátus megbosszulja magát a jövőben ha nem orvosolják, hiszen most már nem csak a privátbanki, hanem a magas affluens és prémiumszegmensben is mélységi ügyfélprofilozásra van szükség. Új és újabb, egyre komplexebb igénycsomagok érkeznek a különböző életkori csoportokból. Mást és máshogy akarnak a fiatalok, a külföldön élők, az elváltak, a munkamániás menedzserek, a nők, a kriptovaluta-hívők, a vidéki agrárvállalkozók, a budapesti startupperek, a környezetvédelem és a fenntarthatóság iránt elkötelezettek. Erre az alaphelyzetre rakódott rá hirtelen az elszabadult infláció és a konstans bizonytalanságérzet, mi több - például az árupiacokkal vagy a kriptopiaccal járó volatilitás és félelem - egyes esetekben szinte pánikká fajuló “ügyfélélmény”.

A Blochamps Capital Kft. pénzügyi tanácsadó részlege 2001 végén kezdte meg működését, az alapítás óta üzletviteli tanácsadói szolgáltatásokat kínálva magán- és jogi személy ügyfelek számára. A Társaság 2002 óta készít elemzéseket és 2004 óta képez saját adatbázist a hazai, valamint a magyar ügyfélreferenssel rendelkező nemzetközi privátbanki szolgáltatók adatairól. Ezzel a Blochamps Capital Kft. az elmúlt bő két évtized alatt a magyarországi privátbanki piac legnagyobb független tanácsadó cégévé vált, kutatásai, mérései a hazai privátbanki szakma és a média egyaránt referenciaként használt eszközei.

“Míg az elmúlt években gyakorlatilag befektetési aranykorban éltünk, a Covid-járvány nem rendezte át komolyabb mértékben a megtakarítási, inkább talán csak a fogyasztási szokásokat, a háborúval járó energiaválság és az infláció viszont kézenfogva rajzolt át mindent megtakarítások kezelése terén, most az aktív portfólió- és vagyonkezelés időszaka jön. Nem lehet ölbe tett kézzel ülni, és várni a hozamokat, azokért verejtékkel kell megküzdeni - diverzifikációval, szakmai hozzáértéssel felvértezve” - mondja Karagich István.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!