A MIHŐ Kft. első zöldenergia alapú programja 2008-ban kezdődött, a Bogáncs utcai szemétlerakóban képződött depóniagáz felhasználásával. A beruházás KEHOP támogatással és saját forrás igénybevételével valósult meg, melynek során biogáz kazán és gázmotor látta el 319 fogyasztó távhőellátását. Mára a depóniagáz termelés lecsökkent, így a jelenleg még képződő gáz a biogáz kazánban kerül hasznosításra.

A depóniagáz jelentős üvegházhatású gáz, ezért ennek energetikai felhasználása környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű volt. A megvalósítás óta a Futó utcai hőkörzetben 56 ezer GJ hőenergia előállítását biztosította biogáz forrásból, ezáltal 1.8 millió m3 földgáz nem került eltüzelésre, mellyel 3.5 ezer tonna szén-dioxid kibocsátással csökkentette Miskolc városának levegő terhelését.

A zöldenergia stratégia következő jelentős fejlesztése a biomassza felhasználása volt. De mi is az a biomassza a MIHŐ Kft. esetében? A tüzelhető biomassza viszonylag alacsony nedvességtartalmú és ennek megfelelően magas fűtőértékű faapríték. A biomassza szén-dioxid semleges, ami azt jelenti, hogy elégetésekor csak annyi szén-dioxid termelődik, amennyit a növény életében felhasznált. A szakirodalom ezért is nevezi carbon-semlegesnek. Így a biomassza alapú energiatermelés egy lehetséges megoldás a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére, ezáltal a levegő minőségének megőrzésére.

Külső befektető finanszírozása mellett került sor 2011-ben a MIHŐ Kft. Kenderföldi hőkörzetét ellátó biomassza (faapríték) tüzelőberendezés létesítésére. A beruházás teljes egészében kiváltotta a Dorottya utcai, és részben a Kenderföldi kazánház hőtermelését. Földgáztüzelést csak a leghidegebb téli napok csúcsterhelés fedezésére kell biztosítani ebben a hőkörzetben. A biomasszával kiváltott földgáz mennyisége 1.000.000 m3/év, az üvegházhatású kibocsátás csökkenése kb. 2500 tonna/év.

A biomassza fűtőművet működtető Bioenergy-Miskolc Kft.  2017. március 6-tól a MIHŐ Kft. 100%-os tulajdonába került.

A beruházás hatására a város földgáz függősége tovább csökkent, átmeneti földgázhiány esetén a szolgáltatott területen a leghidegebb időjárás esetén is biztosítható az alapszintű ellátás.

A MIHŐ Kft. a Kenderföldi és Dorottya utcai hőkörzetekben 258 ezer GJ hőenergia ellátást biztosította biomassza forrásból, ezáltal 8.5 millió m3 földgáz nem került eltüzelésre, mellyel 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátással csökkentette Miskolc város levegő terhelését.

Magyarország kiemelkedően jó geotermális adottságú ország. Ezen adottságok következtében 2000 méter mélységben már 100 Celsius fok feletti hőmérsékletű és jelentős nagyságú geotermikus mezőket lehet találni. A jelenlegi energiahasznosításokhoz képest nagyságrenddel nagyobb hazánk feltárt és megkutatott mezőinek geotermikus energiakészlete, amelyek ma még kihasználatlanok.

A MIHŐ Kft.-t 2009-ben külső befektető, a PannErgy Nyrt. kereste meg nagyszabású geotermikus hőtermelés megvalósításával kapcsolatban. Az előzetes várakozásokat is felülmúlták azok az eredmények, amelyekkel az első kút megfúrása során, 2010 őszén szembesült a PannErgy cégcsoport.

A Mályi-kútban 2300 méter mélységben található termál tározóból feltörő víz mind hozam, mind pedig hőmérséklet tekintetében (103 oC) kitűnő alapot jelentett a további fúrásokra. A beruházás első ütemében létrejött két termelő kút Mályi, továbbá három visszasajtoló kút Kistokaj térségében. Megépült a kistokaji hőközpont, átépült Miskolcon az avasi hidraulika állomás, valamint megvalósult a két hőátadó állomást összekötő távhővezetékpár, amelynek hossza elérte a 10 kilométert.

A projekt első szakasza 2013 májusában kezdte meg a működését, azóta az Avas városrész távfűtésének és használati melegvíz ellátásnak meghatározó része geotermikus forrásból történik.

A projekt második üteme 2014-ben valósult meg. Ennek során a geotermikus forrásból nyert hőenergiának a belvárosi fogyasztókhoz történő eljuttatására alkalmas távvezetékrendszer épült ki az Avasról a Tatár utca fűtőműig 3,5 km hosszúságban, ahol egy új hőátadó állomás létesült.

A Miskolci Geotermikus Projekt eredményeként 2013 májusa óta Miskolc-Avas városrész távfűtésének és használati melegvíz-ellátásnak meghatározó része geotermikus forrásból történik. 2014-től a miskolci belváros és a Miskolci Egyetem területén jelentkező fűtési- és használati melegvíz hőigényt is részlegesen geotermikus energiával látják el.

Miskolcon 2019 évben az összes távhőcélú hőenergia mennyiségéből a vásárolt geotermia részaránya 55,75% volt, ami azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb földgázt tüzelt el a MIHŐ Kft. A Miskolci Geotermikus Projekt beruházással Magyarország legnagyobb távhőcélú geotermikus energiakapacitását nyújtó rendszere került átadásra, mellyel környezetbarát hőszolgáltatáshoz jut Miskolc városa.

2019. év végéig 4,4 millió GJ hőenergia beszállítását valósította meg a geotermia, ezzel 146.5 millió m3 földgáz nem került eltüzelésre, mellyel 279 ezer tonna szén-dioxid kibocsátással csökkent Miskolc város levegő terhelése.

A miskolci távhőszolgáltatás geotermikus energiával történő zavartalan kiszolgálása mellett a PannErgy Csoport megújuló geotermikus hőenergiával látja el a térség egyik legjelentősebb ipari fogyasztóját, a Joyson Safety Hungary Systems Kft.-t, amely így hőenergiáját teljes egészében geotermikus forrásból fedezi.

A miskolci projekt a Nemzeti Energiastartégiában rögzített 2020-ra elérendő 12 ezer Terajoule geotermikus energiából származó energiamennyiségből 800-900 Terajoule mennyiséget nyújt.

A MIHŐ Kft. a megújuló energiaforrások felhasználásának további növelését tervezi. Miskolc környezetbarát stratégiájához illeszkedően a távhőszolgáltatásban már most is igen magas a megújuló hőtermelés részaránya, melyet a jövőben is új fogyasztók bevonásával kíván tovább növelni. A felhasználói fűtési rendszerek alacsonyabb hőmérsékletűre történő korszerűsítése esetén további növekedés érhető el a megújuló hőtermelés részarányában a meglévő kapacitás bővítése nélkül.

A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége által alapított, a környezetbarát hőtermelést igazoló, megújuló, környezetbarát energiaforrások példamutató használatáért a Távhő Ökocímkét Budapesten, a XVII. Távhőszolgáltatási Szakmai Napok keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára adta át a MIHŐ Kft.-nek.

A Nemzeti energia- és klímaterv tervezetében az Unió célkitűzéseivel összhangban Magyarország vállalta, hogy 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest. A megújuló energia részarányát tekintve 2020-ra Magyarország 14,65 százalékot vállalt, 2030-ra pedig legalább 20 százalékos részarányt tűzött ki célul.

Miskolc az elmúlt években és napjainkban is zajló fejlesztéseinek köszönhetően már eddig is jelentős lépéseket tett az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiák minél szélesebb körű alkalmazása és részarányának növelése terén. A jövőbeli fejlesztések célja egy tiszta, okos és megfizethető távhőszolgáltatás biztosítása a felhasználók számára a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseivel összhangban.