A miskolci Fidesz számára kiemelten fontos a város tömegközlekedése – mint politikai téma legalábbis biztosan. Az elmúlt években rendre ez volt a városvezetés munkáját kifogásoló megszólásaik alapköve. Most ismét ötösbe kapcsolták az MVK-val kapcsolatos aggályaikat: a legutóbbi közgyűlésen például hangzatos felszólalásokban taglalták a helyzetet. Röviden összefoglalva, úgy ítélik meg, hogy a tömegközlekedés Miskolcon nem működik. Molnár Péter, a KDNP helyi frakcióvezetője azt is kijelentette, hogy Magyarország Kormánya 2019-től minden esztendőben anyagilag jelentősen támogatta Miskolc önkormányzatát és az MVK Zrt.-t is.

Kiss János országgyűlési képviselő egy bejegyzésében még tovább ment, amikor a jövőre esedékes önkormányzati választásokra utalva azt írta: „Miskolcot 2024-ben újra kell indítani! Új tömegközlekedés, új biztonság, új kultúra.  Ez a mi munkánk, és nem is kevés.” Posztjával a képviselő kimondatlanul is utalt arra, hogy szerinte a problémák megoldása nem lehet más, csak a Fidesz.

Szokatlan helyről jött a válasz

A tömegközlekedéssel kapcsolatos kormánypárti felvetésekre a válasz nem maradt el, ám igen furcsa helyről érkezett a megyei jogú városok nehéz helyzetét leíró „védőbeszéd”. Debrecen fideszes polgármestere, Papp László az Indexnek adott interjút a kínai akkumulátorgyár ügyében, amit a hajdúsági városban építenek majd – az átfogó lakossági tiltakozás ellenére. A hétfőn megjelent cikkben azonban van egy olyan rész, ami a helyi tömegközlekedés ügyét taglalja. A kormányzat mintatelepüléseként kezelt Debrecenben hétvégenként nem jár sem a villamos, sem a troli. Ezt a szabályozást az energiahelyzettel összefüggő intézkedések részeként hozta a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. Helyettük vannak ugyan pótló buszok, ám azok egyes belvárosi megállók érintése nélkül közlekednek. Ahogy arról korábban mi is írtunk, a DKV tavaly bejelentette, hogy januártól csökkentik a járatszámokat is: a villamosok követési ideje például munkanapokon, csúcsidőn kívül az eddigi 6-8 perc helyett 12-15 percre, szabadnapokon és munkaszüneti napokon az eddigi 8-10 perc helyett 15 percre módosult.

Bár Miskolcot ugyanúgy érinti az energiaválság, az MVK villamosai hétvégeken is menetrendszerűen járnak.

Fordítva ülnek a buszon
 
Papp László a következőképp magyarázza a tömegközlekedés helyzetét az indexes interjúban:
„A város polgárai folyamatosan bombáznak bennünket az igényekkel, ami természetes. Debrecen hazánkban az egyik legnagyobb közigazgatási területtel rendelkező város, a közlekedési fejlesztések végeláthatatlan hosszúságúak.”

A polgármester azt is hozzátette, rendkívül fontos a számukra a közösségi közlekedés fejlesztése, energiahatékonysági programok indítása, és az elkerülő utak megépítése.

Az lényegi mondatok azonban ezt követően hangzanak el.

„A távoli jó érdekében a pillanatnyi kellemetlen döntéseket is meg kell tudni hozni. Azt tudni kell, a vidéki közösségi közlekedés  – ellentétben a budapesti közösségi közlekedéssel – gyakorlatilag központi támogatás nélkül működik. A megyei jogú városok erre nem kapnak támogatást, ráadásul az állam sok kedvezményt ad a diákoknak, nyugdíjasoknak, aminek a költségvonzatait az önkormányzatok viselik.” – hangsúlyozza Debrecen polgármestere, ezzel pedig alaposan szembemegy Molnár Péter állításaival. Papp László azonban ennél is tovább merészkedik.

„A közösségi közlekedés nem nyereséges Magyarországon. Két évig a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag nem lehetett viteldíjat emelni. Tavaly augusztusban emelhettünk 2020 után először, de ezzel együtt is a debreceni polgárok mindösszesen 30 százalékát fizetik meg a jegy- és bérletvásárláson keresztül a közösségi közlekedés üzemeltetési költségének, a maradék 70 százalékot a város biztosítja. Amikor pedig egyik pillanatról a másikra elszaladtak az energiaárak, akkor hirtelen azt láttuk, hogy a villamosok által megtett egy kilométernyi út költsége az kétszer akkora, mint a dízelüzemű autóbuszok kilométerköltsége.” – mondja Papp László. Ezzel pedig tulajdonképpen reagál a miskolci párttársai aggályaira, rávilágítva arra, bár mindannyian kormánypártiak, mégis fordítva ülnek a buszon.

Hol a politikai felelősség?

Hollósy András, a KDNP miskolci képviselője a múlt csütörtöki közgyűlésen tette fel a kérdést: „Kinél van a politikai felelősség?”.
Érdekes kérdés ez annak tükrében, hogy, míg a fideszes Debrecenben megfelelő kifogás az energiaválság és az utóbbi évek globális megpróbáltatásai, addig Miskolcon ezt a kormánypárti frakciók terelésnek, ujjal mutogatásnak ítélik.

Még furcsább ez a fajta „politikai empátiahiány” figyelembe véve, hogy a cívisváros tavaly rekord költségvetést fogadott el, melynek mérlegfőösszege 184,72 milliárd forint, volt, ami 13,6 százalékkal magasabb, mint a 2021-es keret. Ezzel szemben Miskolc költségvetésének fő összege az előző évben valamivel több, mint 40 milliárd forint volt. A két város mégis láthatóan ugyanazokkal a problémákkal küzd, ám Miskolcon járnak a villamosok hétvégén is, míg Debrecenben nem – ha a Holdról nem is látszik a különbség, a megállókból kitűnően észrevehető. Felmerül tehát a kérdés: ha a Fidesz mintavárosában sem működnek a dolgok, akkor hihetünk-e Kiss Jánosnak, aki szerint 2024-től ők majd megoldják a gondokat Miskolcon?