A versenyt a Nemzetközi Hegymászó Szövetség (UIAA) rendezte meg még március elején az oroszországi Kirovban. A kilenc nemzet mászóját felvonultató megmérettetésen a miskolci sportoló – egyetlen magyarként – a nehézségi jégmászás kategóriájában a 15. helyen végzett. Úgy főleg megsüvegelendő ez az eredmény, hogy élete első nemzetközi versenyén, a felnőttek között kellett helytállnia a Herman Ottó Gimnázium diákjának. Ráadásul alig egy hónapja volt felkészülni a versenyre Seregi Ernőnek. – Február elején kapta meg a meghívást az oroszoktól a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség. Azonnal igent mondtam a megkeresésükre. A kijutás kicsit nehézkes volt, de aztán pár nap akklimatizálódás után jöhetett végre a verseny. Sokat segített egy Hollandiában élő magyar fiatalember, aki svéd színekben versenyez már évek óta ebben a sportágban.

Az eredménnyel elégedett volt, de fiatal kora ellenére rendelkezik annyi önkritikával, hogy belátta: van még mit tanulnia. – Persze, hogy szerettem volna minél jobban szerepelni, de elsősorban egy világverseny hangulatának átélése volt a cél, a tapasztalatszerzés, a terep felmérése. Úgy érzem azonban, hogy sikerült a maximumot kihozni magamból. Mindent megtettem a sikerért, de látszott, hogy mennyire nem ismerem még azokat a fogásokat, amiken mászunk; hogy hány olyan technika van, amit még el kell sajátítanom.

A miskolci jégmászó az egyetlen képviselője a műfajnak hazánkban a 17-30 éves korosztályban, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség is támogatója. Mint elmondta, a hámori sziklafalon kezdte, kétéves korában. Szülei hegymászók, így már a kezdetektől természetes volt számára, hogy ő is ezt az utat választja. – Nagyon sokat edzek a Factory Arénában, itt jól fel tudok készülni a sziklamászó versenyekre. Ebben a sportágban az infrastruktúrát tekintve már elérjük az európai színvonalat. A jégmászásban azonban kreatívnak kellett lennünk: építettünk például egy olyan pályát, amin meg lehet tanulni az alaptechnikákat. De most az a célunk a Hámori Szikla- és Jégmászó Sportegyesülettel, hogy felhúzzunk egy speciális falat, ahol magyar fiatalok készülhetnének a válogatott versenyekre is akár. Ehhez persze támogatókra lesz szükségünk.

Ernő azt mondta, ha több segítséget kapna a hegymászás ezen ága, akkor többen és sikeresebben tudnák képviselni Magyarországot az ilyen megmérettetéseken. Ő mindenesetre ennyire fiatalon is töri az utat az őt követők előtt: novemberre visszahívták Oroszországba egy edzőtáborba – ide már úgy menne vissza, hogy itthon elkészült a gyakorlófal, ahol el tudja sajátítani a versenyfogásokat.

De addig is marad Hámor, valamint a Factory. Itt tud igazán kikapcsolni. – A sziklamászás családi hagyomány nálunk, édesapám és anyukám is műveli ezt a sportot. Kisgyerekkorom óta mászok, főleg a Miskolc közeli sziklákon. Komolyabban körülbelül 3 éve jutottam vissza a sporthoz, előtte volt egy kisebb kihagyásom. Mikor újrakezdtem, azt éreztem, hogy hazaértem. Nagyon teljesítményorientált embernek tartom magam, mindig a nehezebb utat választom. A sziklamászás javít az erőnlétemen, emellett maga a relaxáció számomra; nagyon szeretem, amikor egyedül vagyok fent a falon, és tényleg csak a mászásra kell koncentrálnom. Ez már több, mint egy hobbi.