Gulyás Gergely és Navracsics Tibor kedd délelőtti rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy megvalósultak a magyar kormány által kitűzött célok, az ország a jövő évben hozzáfér majd mintegy 2300 milliárd forintnyi uniós forráshoz. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint, az uniós tagállamok nagykövetei hétfőn pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának.

A miniszter emlékeztetett arra, az volt a céljuk, hogy december 31-ig megállapodjanak az Európai Bizottsággal a kohéziós pénzekről annak érdekében, hogy Magyarország a forrásvesztést elkerülje, és az Európai Tanács jóvá hagyhassa a magyar helyreállítási tervet. Közölte, a hétfői döntés azt is jelenti, hogy Magyarország - a többi tagállamhoz hasonlóan - most már hozzáférhet az uniós forrásokhoz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében 2300 milliárd forint nyílik meg Magyarország számára - tette hozzá.

Navracsics Tibor azt mondta, az operatív programok esetében a magyar társfinanszírozással együtt 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig, ebből több mint 4000 milliárd forintot már jóváhagyott az EB az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően 9-10 ezer milliárd forint jut a többi operatív programra.

Kifejtette, ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására fordítják, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését, 30 százaléka pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszti lehetővé. Beszámolt arról, hogy a magyar tárgyalási stratégia nyitott volt, vagyis a magyar kormány komoly tárgyalási alapnak tekintett minden olyan kérést, aggályt, amely a bizottságtól érkezett, és amennyiben jó megoldást látott, állt a bizottság rendelkezésére.
Szerinte ennek volt köszönhető, hogy a jogállamisági-feltételességi eljárással kapcsolatban már szeptemberben megállapodtak a bizottsággal, ez tette lehetővé, hogy "rákanyarodjanak" a két nagy pénzügyi alappal kapcsolatos tárgyalások folytatására, amely november végére meghozta eredményét.

Felidézte, az EB már november végén visszaigazolta, hogy kiválónak tartja a magyar nemzeti újjáépítési tervet, és a kohéziós pénzek vonatkozásában sem látott további aggályokat. Ami most december közepén történik, az csak az Európai Tanács részéről a nyugtázása az eddigi munkának. Bizakodását fejezte ki az iránt, hogy napokon belül aláírhatják a helyreállítási alappal, valamint az operatív programokkal kapcsolatos partnerségi megállapodást.

Navracsics Tibor kérdésre válaszolva jelezte: a teljesítési menetrend utolsó állomása március végén van, a magyar törvényhozásnak ekkor kell még elfogadnia egy törvénycsomagot. A bizottság pedig arról nyilatkozott, hogy amennyiben a március végi határidő tartható, akkor áprilisban, májusban elképzelhető a források felfüggesztésének megszüntetése - tette hozzá.

A miniszter bízik abban, hogy nem lesznek újabb követelések uniós részről. Folyamatos a párbeszéd az Európai Bizottsággal, a most elért mérföldkő a bizottság részéről is azt jelenti, hogy nyugtázzák az eddig tett magyar erőfeszítéseket - erősítette meg, hozzátéve: a kormány arra törekszik, hogy bármilyen probléma felmerül, azt a tárgyalások során tisztázzák, és ne újabb követelésként fogalmazódjon meg. 
Nem vette észre, hogy feszültek lettek volna a tárgyalások; az elmúlt időben a "hangzavar" azért növekedett, mert látszott, hogy egyre közelebb érnek a célhoz, és egyre feszültebbek lettek azok, akik nem akarták, hogy megszülessen a megállapodás. Ha nem kötötték volna össze a különböző ügyeket, már sokkal korábban meglett volna a jóváhagyás a helyreállítási tervhez is - vélekedett. Hozzátette: az elmúlt időben inkább "politikai kavarás" volt.

Navracsics Tibor közölte: még nincs konkrét időpontja a partnerségi megállapodás aláírásának, előbb meg kellett várni a hétfői egyezséget, és néhány napon belül derül ki, mikor tudják aláírni. Március végéig 25 új pályázati felhívást szeretnének megjelentetni - mondta.
A helyreállításai alap hitelrészéről Navracsics Tibor elmondta: még 6 hónapjuk van arra, hogy eldöntsék, felveszik-e, és majd az aktuális gazdasági környezet függvényében dönt erről a kormány.

Az uniós tárgyalásoknál a Magyarország számára meghatározott mérföldkövekről Navracsics Tibor azt mondta, jó esélye van Magyarországnak arra, hogy példát mutasson az Európai Unió többi tagállamának abban, hogyan lehet konkrét lépésekkel "egy ideológiailag vezérelt hisztériakampányt kezelni", továbbá a közbeszerzések és a gazdaság kifehérítése területén további lépéseket tenni, ami más uniós tagállamoknak is mintául szolgálhat.

A jogállamisági mechanizmus jövőjét és legitimációját az dönti el, mennyire tudják távol tartani az aktuálpolitikai, pártpolitikai szempontoktól - válaszolta egy másik kérdésre. Hangsúlyozta: nem baj, ha az EU védeni akarja saját költségvetési és pénzügyi érdekeit, a probléma akkor keletkezik, ha egy alapvetően jogi folyamatba politikai szempontok kerülnek.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: az Európai Unió győzelmével végződött a tárgyalási folyamat, "és mi is az Európai Unió tagjai vagyunk". Az európai egység fenntartása különösen fontos a jelenlegi helyzetben - fűzte hozzá.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, mindig is azt gondolta, hogy "a valóság Magyarország pártján áll". A korrupcióellenes intézkedések Magyarországnak nem fájnak, és a korrupciós helyzet Magyarországon egyáltalán nem rosszabb, mint Nyugat-Európában, vagy az újonnan csatlakozott országokban.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter közölte azt is: Magyarországnak a globális minimumadóhoz való csatlakozása semmilyen adóemelést nem jelent.    

A tárcavezető szerint az Európai Bizottság, a soros elnökség és a tagállamok is elfogadták, hogy az általános adóterhelést nézik, ebbe pedig beleszámít az iparűzési adó is.     
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: a tanács levelet is küldött arról, hogy a globális minimumadó elfogadása Magyarországot nem kényszeríti a jelenlegi adórendszer mellett - az iparűzési adó beszámítására tekintettel - adóemelésre.

Arra a felvetésre, hogy korábban kormányzati szereplőknek elvi kifogása volt a globális minimumadóval kapcsolatban, Navracsics Tibor elmondta, ezeket sikerült elhárítani, ugyanis az elvi probléma az volt, hogy Magyarországnak különösen káros lenne ez az adónem, ha annak bevezetése adóteher-növekedéssel járna, továbbá, ha a versenyképesség rovására menne.
Azzal, hogy Magyarországnak nem kell adót emelni, a mi részünkről rendben van a dolog. Ez azt jelenti, hogy az iparűzési adót nevezhetjük globális minimumadónak is - fogalmazott.

Gulyás Gergely szerint Magyarországon a globális minimumadó néhány nagy céget érint, nekik lesz egy plusz adófizetési kötelezettségük. A rendszer okosan van felépítve, vagyis a nagy globális cégek adófizetési kötelezettségénél figyelembe vették volna azok magyarországi tevékenységet is, csak a cégek nem itt fizették volna az adót - magyarázta, hozzátéve, ez az, ami Magyarországot érdekeltté tette az adó bevezetésében.
Az ukrajnai hitellel kapcsolatban elmondta: Magyarország álláspontja az volt, hogy további közös hitelfelvételre ne kerüljön sor, és sikerült olyan megoldási formát találni, amely további hitelfelvételre nem kötelez minket. Magyarország jobbnak látta volna, ha Ukrajna kétoldalú megállapodásokat köt a tagállamokkal, de Ukrajna egyszerűbbnek találta, ha egyben kapja meg a támogatást, és az EU talált erre megoldást - magyarázta.
Megjegyezte: az uniós költségvetés keretein belül van a 18 milliárd eurós támogatás Ukrajna számára.
Ahogy lesz európai uniós pénz, a tanárbérek emelése is megvalósul - erősítette meg kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Hozzátette: ha 2023. január elsejével hozzáférhetnek az operatív programok forrásaihoz, akkor januártól lesz emelés. Hangsúlyozta: a "magyar baloldal és európai elvtársaik" azon dolgoznak, hogy ez ne így legyen.

Szerinte a pedagógusbér-emelésre szánt forrásokat illetően a bizottságtól kell megkérdezni, hogy ezek január elsejével megnyílnak-e Magyarországnak, vagy valamilyen további feltételt támaszt a testület. "Semmilyen olyan horizontális feljogosító feltétel hiányát mi nem látjuk", ami miatt ne érkezhetnének akár január elsejétől is, de "az elmúlt napokban már sok mindent láttunk" - vélekedett. Hozzátette: azt is látni, hogy "bármekkora korrupciós botrány is van az Európai Parlamentben, a bizottság tart a parlamenttől".

"Jól látjuk, hogy a tolvaj kiáltott pandúrt" - értékelte Gulyás Gergely az Európai Parlamentet érintő korrupciós ügyet.  Hozzátette: a szálak elég mélyre vezethetnek, olyan köröket érintve, amelyeknek az Európai Parlament baloldalán komoly befolyása van. A kormány figyelemmel követi a történéseket - jelezte. "Tekintsük a jóisten humorérzékének", hogy éppen most került nyilvánosságra ez az ügy - fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy vannak-e a titkosszolgálati információk arról, hogy kik állhatnak az üzemanyagpánikkal és bankpánikkal kapcsolatos hamis hírek mögött, Gulyás Gergely azt mondta: az ügyben nyomozás folyik, ha ennek lesz eredménye, akkor tájékoztatnak.

Az Egyesült Államoknak a közép-európai független média és civil szervezeteket támogató kampányával kapcsolatban kérdésre válaszolva azt mondta: az országok szuverenitását tiszteletben kell tartani, és nem Washingtonból, Berlinből vagy Moszkvából kell meghatározni, hogy egy másik demokratikus országnak milyen kormánya legyen és kik üljenek az országgyűlésében, hanem a választópolgárok döntenek erről.
Arra a kérdésre, hogy a rendkívüli jogrend miatt rendeleti úton fogja-e ratifikálni a kormány a finn és a svéd NATO-csatlakozást, Gulyás Gergely azt mondta, a kormány ezt nem tudja megoldani, a rendkívüli jogrendben meghozható jogszabályok köre világos, ebben az esetben nincs semmiféle összefüggés azzal, hogy energia-veszélyhelyzet van.

Reakciók: 

A tagállamok meghallgatták Magyarország érveit, és kedd hajnalban elfogadták a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben kedden.

Az európai uniós tagországok általános ügyekért felelős minisztereinek brüsszeli ülését megelőzően Varga Judit hangsúlyozta: a helyreállítási terv elfogadásával a helyzetet pontosan tükröző döntés született, ugyanis maga az Európai Bizottság is az egyik legjobbnak nevezte a magyar helyreállítási programok csomagját.

Magyarország a kondicionalitási eljárásban minden vállalását teljesítette, és a későbbiekben is ugyanilyen hatékonysággal és az előremutató, konstruktív együttműködés szellemében fog dolgozni az ideiglenesen felfüggesztett felzárkózási források mielőbbi feloldása érdekében - tette hozzá az igazságügyi miniszter, az MTI szerint.

A Momentum, az MSZP és a Jobbik is reagált kedden arra, hogy az uniós tagállamok nagykövetei hétfőn pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet, és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának.

A Momentum politikusai szerint kizárólag Orbán Viktor miniszterelnököt terheli a felelősség azért, hogy Magyarország későn és kevesebb pénzt kaphat az EU-tól. Az Európai Tanács tegnapi döntésével ugyanis összesen több mint 4800 milliárd forint EU-s támogatás sorsa maradt továbbra is bizonytalan - jegyezték meg.

Az MSZP szerint a felzárkóztatási pénzek elvesztésének veszélye továbbra sem múlt el, de az uniós tagállamok diplomatái által javasolt megállapodással az Orbán-kormány haladékot kapna arra, hogy megfeleljen az európai normáknak, és a magyar költségvetés is kapna elegendő plusz forrást ahhoz, hogy az ország elkerülje a még nagyobb válságot.

A Jobbik úgy reagált, hogy azért juthat hozzá Magyarország az uniós forrásokhoz, mert a magyar kormány meghátrált, és mégis beleegyezett abba, hogy az Európai Unió közös hitelfelvétellel támogassa Ukrajnát, valamint elfogadta a 15 százalékos globális minimumadó bevezetését is. Hozzátették, a legnagyobb feladat még hátravan: a forrásokat ugyanis haza kell hozni, hogy a magyar polgároknak segítsenek.

Hiábavaló volt az Európai Bizottság "elkápráztatására szolgáló" törvényhozás és a megannyi vétó feladása, Orbán Viktor miniszterelnök legfontosabb európai politikai mérkőzése brüsszeli fegyverletétellel zárult - mondta keddi, online sajtótájékoztatóján a DK EP-képviselője. Rónai Sándor arra reagált, hogy az uniós tagállamok nagykövetei hétfőn értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök hatalmas vereséget szenvedett Európában, a hétfői döntés azt jelenti, hogy nem jön uniós pénz, "amíg azt ellopják". A kormányfő nemcsak a helyreállítási alapban lévő uniós pénzeket "bukta el", hanem a kohéziós alapban lévő pénzekből is befagyasztva maradt 2600 milliárd forint - jelentette ki Rónai Sándor.

A miniszterelnök célja a vétókkal és az Európai Bizottság megnyugtatására hozott törvényekkel éppen azt lett volna, hogy megszerezze a helyreállítási alapban lévő sok ezer milliárd forintot - állította. Ezeket a pénzeket gyakorlatilag bármire fel lehet használni, és nem évek múlva érkeznek meg hosszú pályázati eljárásokat követően, hanem szinte azonnal megkaphatná az ország - emelte ki az EP-képviselő. Ezt a pénzt Orbán Viktor hétfő este "elveszítette és csak akkor kaphatná meg jövő tavasszal, ha újra demokratikus jogállamot csinálna Magyarországból, független ügyészséggel és független igazságszolgáltatással" - mondta a DK-s politikus. (MTI)

LMP: Az európai politika olyan játék, amit nagyon sokan játszanak, és a végén a német nagytőke nyer. A nagyköveti ülésen olyan klasszikus európai uniós kompromisszum született ugyanis, aminek az európai nagyvállalatok biztosan örülnek: a magyar helyreállítási tervet jóváhagyásával és a kohéziós alapok befagyasztott összzegének csökkentésével a magyar kormány is hozzájárul az ukrán hitelhez, de a globális minimumadó alkalmazása alól gyakorlatilag kivételt kap. A multinacionális nagyvállalatok és a globális nagytőke örülhet: Magyarország maradhat adóparadicsom, mert az itthoni társasági adóhoz nem kell hozzányúlni, miközben a reálbér drasztikusan csökken itthon.

Kezdjük a legfontosabbal: az uniós támogatás jár nekünk. Ez nem segély, hanem egy még csak nem is túl magas ár azért, mert megnyitottuk a piacainkat. A fideszes gazdaságpolitika alapvetése az volt az elmúlt 12 évben, hogy a lehető legkedvezőbb gazdasági környezetet teremtse meg a centrumországok nagyvállalatainak. Ezért számolták fel a munkavállalói jogokat, ezért építették le a természetvédelmi intézményrendszert, ezért mentek bele egy lefelé tartó adóversenybe, ezért tartották mesterségesen alacsonyan a béreket. A nagy multinacionális vállalatok pedig köszönték szépen ezeket: a szennyezést itt hagyták, a profitot kivitték.

Ha az Európai Tanács is rábólint erre a megállapodásra, akkor a feladat nem az, hogy Orbán Viktor hatalmi helyzetéről beszéljünk, hiszen látható az, amit mi az LMP-ben nagyon régóta mondunk: nem az EU fogja megbuktatni a magyar kormányt, az EU-s csodavárás a magyar ellenzéki politika egyik legnagyobb délibábja. A feladatunk valójában az, hogy hogyan és miként akadályozzuk meg, hogy a Magyarországnak járó EU-s pénzek a fideszes gazdaságpolitikának köszönhetően visszaáramoljanak a centrumországokba a német és francia nagytőkén keresztül. A mi feladatunk, hogy elmondjuk és elmagyarázzuk: az, amit a fideszes gazdaságpolitika művel az EU-s pénzekkel, valójában a multinacionális nagyvállalatok neoliberális kiszolgálása, a kölcsönös udvarlás és vonzalom pedig pont az ilyen kompromisszumosnak tartott döntéseknél mutatkozik meg igazán. A mi feladatunk az, hogy ezzel szemben mutassunk alternatívát, hogy elmagyarázzuk, hogy akkor nem éljük fel a jövőnket, ha ezeket a nagyvállalatokat rendesen megadóztatjuk, ha szakítunk az olcsó orosz fosszilis energia és olcsó munkaerő mindig is hamis toposzával - írta az LMP sajtószolgálata.