Szűk egy évtizede Miskolc egy gyeplő nélküli lovas kocsihoz hasonlított, mindenki tisztában volt azzal, hogy a problémák megoldása nem tűr halasztást, ám mégsem tett senki semmit – emlékezik vissza Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
– Hiába erőltették a barnamezős beruházásokat, már senki nem látott fantáziát elhagyott gyárak, kereskedelmi épületek vagy más, korábban szennyező tevékenységeket végző üzemek modernizációjában. Azt viszont tudtuk, hogy sürgősen munkához kell látnunk. A célok pontosítása érdekében szakemberekkel karöltve kidolgoztuk az úgynevezett Zöld könyvet, amely a gyakorlati segítséget adott abban, hogy milyen tényezőket miként kell figyelembe venni a fejlesztések során a fenntarthatóság érdekében.
A hegyes-dombos vidék völgyében elterülő település főutcáján ingyenes wifivel felszerelt, intelligens forgalomirányítású villamosok járnak
A jelenlegi városvezetés 2010-ben összesen 57 milliárdos adósságállománnyal vette át a stafétabotot elődjétől. Ebben a csomagban, a polgármesteri hivatal 36 milliárdos deficitje mellé, örökségül kapták több gazdasági társaság eladósodottságát, a városrészek, kiemelten Lillafüred elhanyagolt állapotát, a megkopott, leharcolt szabadidős területeket, strandokat, köztereket – sorolta a Magyar Nemzetnek a múlt terheit Kriza Ákos. – Akkoriban az ország negyedik legnépesebb településén mintegy 12 ezer embernek, vagyis minden harmadik miskolcinak nem volt munkahelye. Hírhedt volt a város a rossz közbiztonságáról is: minden félórában elkövettek egy-egy új bűncselekményt és folyamatosan emelkedett a nyomortelepek száma. Már a nyolcvanas évektől megindult az elvándorlás, amely 2008–2009 körül csúcsosodott ki.
Az első intézkedések a tűzoltásról szóltak, a pontosan tervezett gazdálkodás és kivitelezés csak ezután következhetett. Mindenekelőtt az embereknek vissza kellett adnunk a hitüket, hogy Miskolc újra modern, élhető város lehet – fogalmazott a városvezető.
– Komoly segítséget jelentett, hogy az állam átvállalta a település adósságállományát. A befektetőket idevonzó és megtartó ipari parkjaink azonban még nem voltak Miskolcon, ezért létrehoztunk a város egyik gazdálkodó szervezetén belül egy olyan alegységet, amely csak a tőkebefektetések menedzselésével foglalkozott.
A japán Takata cég vetette meg elsőként a lábát Miskolcon, amelyet ma már Joyson Safety Systemsnek hívnak. A városban van az autóbiztonság-technológiai vállalat egyik fejlesztési központja, valamint a legnagyobb európai gyártóhelye. Ezt követően a Generators Starters E-Components Automotive Hungary Kft. következett. A Lufthansa-csoport repülőgép-javítással és -fenntartással foglalkozó vállalata pedig 43 milliárd forintos befektetéssel szervizközpontot telepít a városba.
A csarnok 2021-re épül fel, s az új üzemben 2022-ben kezdődik a termelés. Szintén a borsodi megyeszékhelyen üzemel a vasúti járműgyártással és javítással foglalkozó TS Hungaria is, amely a MÁV leányvállalata. Majd a lítiumionos akkumulátorokat gyártó japán GS Yuasa kilencmilliárdos első európai gyára is megnyitotta kapuit a Szinva-parti településen.
Napjainkban a várost egyre több, magas hozzáadott értéket képviselő innovatív cég szemeli ki, amelyeknek jól képzett dolgozókra van szükségük. Az egykor oly magas munkanélküliséget mára felváltotta a munkaerőhiány, amelynek mérsékléséhez elengedhetetlen a duális képzés.
E tekintetben a miskolci egyetem a főváros után ott van az élvonalban, de olyan programjuk is működik, amely a gyermekeket az iskolától szinte a nyugdíjaskorig menedzseli. Így a tehetségek nem vesznek el.
A miskolci ipari parkokba települő multinacionális cégek is hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly 15 és fél milliárd forinttal minden idők legnagyobb helyiadó-bevételét érte el a város. Csak az iparűzési adóból 11 milliárd folyt be – hangsúlyozta a polgármester. Kiemelve, hogy 2010-től máig több mint százmilliárd forint értékű fejlesztést hajtottak végre, amelyek közül a legnagyobbak a Modern városok programon belül valósulnak meg. Tehát a források nem uniós támogatásból, hanem kormányzati finanszírozás révén érkeznek, amelynek összege háromszázmilliárd forint – hangsúlyozta Kriza Ákos.
– Ebben a legnagyobb, 240 milliárd forintos tétel az M30-as autópálya Miskolc és az országhatár közti szakaszának megépítése. A diósgyőri vár, a lillafüredi függőkert és a miskolctapolcai barlangfürdő városának vezetése 2030-ra azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a zöld- és okostelepülés valamennyi feltételét előteremti. Miskolc jelenleg, hazánkban egyedüliként, jócskán megelőzi az európai átlagot a megújuló energiák felhasználásában.
Miközben még ma sem fejeződött be azoknak a nyomortelepeknek a felszámolása, amelyek az Avason vagy Diósgyőr bérházaiban egykoron elhelyezett, a társadalmi együttélés normáit betartani képtelen személyekhez kötődő jelenség hagyatéka. Idén, erre a célra további ötvenmillió forint áll rendelkezésre a város kasszájában.
Környezetbarát fejlesztések a Szinva partján
- A város teljes járműflottáját felszerelték free wifi eszközökkel. A következő lépésben a város 52 villamosmegállójában is kiépítik a hálózatot, ami a gyakorlatban egy 11 kilométer hosszú free wifi zónát jelent majd.
- Elektronikus jegyrendszert vezettek be a tömegközlekedésben.
- Egységesítik a helyi autóbuszflottát, a már meglevő 75 mellé további hetven CNG-buszt vásárolnak, amelyek károsanyag-kibocsátása szinte nulla. A buszbeszerzés 9,2 milliárd forintba került, amelyből 1,8 milliárd forint állami támogatás, a fennmaradó részt kedvező lízingkonstrukcióval oldják meg.
- Népszerűsítik az elektromos autózást: a következő nyolc évben 160-ra növelik a töltési lehetőségek számát Miskolcon. A város nyolcvanszázalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést vállalt 2050-ig.
- Miskolc lesz az első olyan magyarországi város (Európában is csak néhány ilyen akad), amelynek intelligens forgalomirányítási rendszere száz százalékban központilag vezérelt, a forgalomhoz alkalmazkodó, adaptív irányításra képes.
- A jelentősen javuló közbiztonság érdekében 1,7 milliárd forintból újabb térfigyelő kamerák érkeznek a városba, így csaknem 1100 intelligens kamera szolgálja majd a közbiztonságot, 130 kilométeres optikai hálózattal.
- Már működik a belvárosi rendszámfelismerő rendszer, amelynek segítségével ellenőrizni tudják a védett övezetbe behajtó járművek engedélyének érvényességét.
- Kiépítik az úgynevezett smart grid rendszert: a napelemmel és egyéb villamosenergia-termelő egységgel felszerelt önkormányzati épületeket és fogyasztókat egyetlen hálózatba kötik. A zárt hálózat a költséghatékony működést és a minimalizált szén-dioxid-kibocsátást, végső soron pedig a város teljes energiafüggetlenségét teszi lehetővé.
- Az országban egyedülálló térinformatikai rendszert építenek ki, amelyben a vízművek, a távhőrendszer és más rétegek mellé 2020 végére minden közterületi fát és cserjét számba vesznek.
- Komplex hulladékhasznosítási rendszert alakítanak ki, ahol igyekeznek a városi rekonstrukciós munkák hulladékát és a biogázüzem melléktermékeit hasznosítani, a zöldhulladékot komposztálni.
- Jönnek az okoskukák! A szelektív gyűjtőszigeteket ultrahangos szenzorokkal szerelik fel, így naprakész információ érkezik a kukák töltöttségi szintjéről. Annak alapján pedig optimalizálni lehet a hulladékgyűjtést és -szállítást.
